Ködösítés

Minimum jelképesnek mondható a Ferencváros legutóbbi bajnokiján tapasztalható hatalmas köd. A zöld-fehérek szezonja eddig ugyanis tele volt átláthatatlan, s igazából teljesen érthetetlen dolgokkal.

Már a nyáron lehetett érezni, hogy ez az év iszonyú nehéz lesz a zöld-fehérek számára. A szurkolók és a vezetés között akkor mérgesedett el talán visszafordíthatatlanná a viszony, amikor épp egy új és gyönyörű korszak vehette volna kezdetét az Üllői úton. A tavaly dobogós csapat új stadiont kapott, egy igazi ékszerdobozt, anyagilag pedig az utóbbi évek, sőt az utóbbi évtized legstabilabb szezonjának futhattak neki.

A nekifutás azonban rögtön elhasalással indult, mégpedig az átigazolási piacon. Azért érdemes mélyebben értekezni, mert ez nem az „utólag könnyű megmondani” kategória, hiszen a szurkolók nagy része már az átigazolási szezon közben is döbbenten csóválta a fejét. Valahogy úgy, mint Pintér kinevezésénél…

Dilaver és Gera valóban kulcsjátékosok ebben a ködös Fradiban, de Havojic vagy például Kukuruzovic nevét könnyebb leírni, mint jó megoldásukra emlékezni. Nalepa esete a legérdekesebb: a lengyel játékost jómagam csak azért nem bántottam az első hónapokban, mert „lengyelről jót vagy semmit”, de a kissé furcsa technikával megáldott játékos úgy néz ki, hogy stabil kezdő lehet Doll csapatánál. Lauth jól látható módon szó szerint levezetni érkezett kicsiny bajnokságunkba, de mivel erőnlétileg kezdi helyrepofozni magát még így is dobni tud a csatár a zöld-fehérek játékán.

S ha már a német edző szóba kerül: egy átlagos bajnokságban a vezetőedző a hibás, ha a leigazolt játékosok csődöt mondanak. Nem megvédve a színtelen-szagtalan Fradi játékot, de az is igaz, hogy a magyar viszonylatban a menedzserek gyakrabban döntik el egy-egy játékos sorsát, mint akármelyik edző. Szomorú tény, de sajnos ez a valóság…

Tény, hogy a Fradi az elmúlt hat mérkőzéséből egyet nyert meg, játéka gyakran fásult, erőtlen. Teljesen egyetértek azokkal a véleményekkel, amelyekkel egy klasszikus 10-es játékost hiányolnak a csapatból, aki középről hozza helyzetbe a támadókat avagy osztja le a szélekre a labdát. Gera sokkal inkább a szélen tud még mindig villogni. A Fradiból hiányzik egy Leonardo, ez nem is vitás. De úgy is mondhatnánk, hiányzik egy Kiskokó, aki hétről-hétre bizonyítja, hogy ha bíznak benne fantasztikus formában képes játszani.

A Fradi a bajnoki címről lemondhat, a Videoton olyan messze van tőle, mint az OTP Bank Ligától a spanyol bajnokság. A dobogó még így is összejöhet a zöld-fehéreknek, de akármilyen fura is kimondani, ez elsősorban a többi csapat mérhetetlen töketlenkedésének lenne a következménye.

Januárban kap még egy lehetőséget a fővárosi klub, hogy elzavarják a keretbe nem illő labdarúgókat, már ha valakinek kellenek. Addig pedig a szurkolóiknak marad a hiú ábránd, hogy hamarosan minden rendbe jön az Albert Flórián Stadion környékén.

S talán akkor a fejekből is felszáll a köd…

 

Martí Zoltán

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s