Dárdai elmondta mi a jó edző titka

 A magyar válogatott szövetségi kapitánya és a Hertha BSC vezetőedzője, Dárdai Pál, a legfrissebb Heti Válaszban adott egy hosszabb interjút. Ebből szemezgettünk. A kapitány, aki a pálya szélén igyekszik a játékosok fejével gondolkodni, szerint a válogatottnál nem építőmunka folyik, és kulcsfontosságú lehet az EB-re való kijutás. Megtudhatjuk mitől ilyen nagy az önbizalma valamint, hogy hogyan indították őt útnak a berliniek a magyar nemzeti tizenegyhez. 

A hirtelen jött megkeresésről:

Szerettem volna nyugodtan elvégezni a pro licence képzést, ami nélkül nem lehetek felnőtt edző, s amelynek magját az UEFA-tól jövő információk teszik ki új trendekről és rendszerekről. U17-19-es csapatok mellett akartam dolgozni, amelyek a legjobbak Németországban, ott lehet a legtöbbet tanulni a szervezett munkáról. De amikor jött a magyar válogatottól a felkérés, nem volt bőr a képemen azt mondani, hogy nem vállalom. Annak ellenére sem, hogy a Herthánál megmondták, mit terveznek vele, és óva intettek: ha háromszor égek a válogatottal, úgy leszek elkönyvelve, mint aki jó utánpótlásedző, de nem való a felnőttek mellé. Aztán rám bízták a nagycsapatot és csak annyit mondtak: csináld.

Arról, hogy miért volt könnyebb a válogatottnál elkezdeni a munkát:

A válogatottnál elejétől fogva élvezet a munka. A játékosok mindent megcsinálnak, amit kérek, s Szabics Imre és Nyilasi Tibi tapasztalatit is magukba szívják. Látják, hogy az edzők összedolgoznak, és ez egységet ad. Mesébe illő, hogy estére, mire kidolgozzuk magunkat, milyen jó a hangulat. A Herthánál nehezebb volt a kezdés. Egyik napról a másikra csöppentem a munkába, mindent az elejétől kellett összeraknom. Már értem, hogy az edzők többsége miért nem vállal szezon közben új csapatot. Ha nyáron vagy a téli szünet után kezdesz, van időd felkészülni, megbeszélni a stábbal, hogy kinek mi lesz a dolga. Iszonyú nehéz volt az első hetekben, hogy eredmény és rend is legyen és fizikálisan is fejlődjenek a játékosok. Túl vagyok rajta, de többé nem veszek át menet közben semmit.

Amiért sokkal tartozik a magyar focinak:

Apu focizott, hároméves koromtól az öltözőben nőttem fel. Pécsett mindig volt Adidas cipőm, odafigyeltek rám mint tehetséges játékosra, mindent megadtak, hogy NB 1-es futballista legyek. Rengeteg nemzetközi meccset játszottam az utánpótlás-válogatottban, és elleshettem Garami Józsi bácsi pedagógiai módszereit az ifik körül. Mindezek nélkül most nem tartanék itt. Van mit viszonoznom. Egy pécsi, fekete salakos pályáról jöttem, s most egy Bundesliga-csapat van a gondjaimra bízva. Hatalmas vagyon, mert ha kiesnénk, az sok milliárd forintnyi veszteséget jelentene a klubnak és a városnak. Mindenki azt hiszi, ez nagy nyomás, de én nem érzem a súlyát, hiszen futballpályán nőttem fel.

Az önbizalma titkáról… :

Ehhez fontos a stabilitás. Otthon vár rám egy csodálatos család, a feleségem és a három fiam, gyerekkoromban pedig a szüleim mellett búra alatt nevelkedtem. A tőlük kapott sok szeretetből nőtte ki magát az önbizalmam, az lett az útravalóm. Amikor az öcsém 23 évesen, meccs közben elvitte a szívhalál, akkor sok mindent átértékeltem az életemben. Azóta mindig mindennek a pozitív oldalát nézem.

Edzői filozófiájáról:

Az edzéseim olyanok, amilyet játékosként magamnak kívánnék. Tudom, hogy melyik gyakorlatot szeretik, ezért vigyáznom kell, nehogy túlfárasszam vele őket, és melyik esik kevésbé jól nekik, de muszáj megcsinálniuk. Mindig azt terveztem, hogy nemcsak a magam érdeke szerint leszek edző, hanem úgy, hogy a játékosoknak is öröme teljék a közös munkában. Tőlem szétverhetik az öltözőt és telefonálgathatnak, de az edzésen rend legyen. A meccs napján nem teszem kötelezővé az edzést, de az esti meccsen senki se nyafogjon. Tudom, hogy keménynek tartanak, de azt is, hogy hol van a keménységben a határ. Attól nem fognak hajtani a srácok, ha felraksz egy jó játékrendszert, s azt mondod: oldjátok meg. A szakmai tudáson túl az a titka a jó edzőnek, hogy képes maga mellé állítani a játékosait.

A válogatott és a szövetségi kapitányi poszt jövőjéről:

Sokan úgy hiszik, hogy a válogatottnál építőmunka folyik. Pedig nem. A túlélésre játszunk, mert valahogy ki kellene jutnunk az Európa Bajnokságra. Az igazán komoly, befutott játékosok kiöregedőben vannak, a fiatalabbak pedig még nincsenek az ő szintjükön. Bármilyen építőmunka a gyerekeknél kezdődik. Addig is össze kell rakni a 18-23 éves korosztályból egy vázat, hogy 4-5 év múlva új válogatottunk legyen.

Volt, hogy úgy gondoltam: akkor érdemes külföldről hívni kapitányt, ha már elkezdődött az alapok felépítése. Mostanra úgy látom: valami elindult és keményen dolgoznak a szakemberek a változásért. De ez hosszú művelet lesz. Ha most úgy kezdenek el dolgozni a 6-7 évesekkel, ahogy kell, legalább tíz év, mire beérnek. Épp azért kell kijutnunk az EB-re, hogy a szurkolók megadják azt a tíz év türelmi időt.

Forrás: a május 7-i Heti Válasz, melyben olvasható az egész interjú
Fotó: AFP

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s