Fényév távolság – Szabó László jegyzete

Ahhoz képest, hogy nem is vette olyan komolyan a Győr…

Ahhoz képest, hogy tartalékcsapattal álltak ki…

Ahhoz képest, hogy futballszakmailag a két csapat fényévekre van egymástól, egészen nézhető, eseménydús – de ami ennél is fontosabb –, kiegyenlített mérkőzést játszottak a felek. Ilyen távol még soha sem volt egymástól a két klub; a vendéglátó győriek épp azon vannak, hogy feljebb lépjenek a másodosztályba, míg a Vasas az NB I bajnoki címére hajt. Tehát a célok egészen eltérőek.

Ezért is volt érdekes a két csapat összeállítása. Mintha felcserélődtek volna a szerepek, mert a közönség nem a hazai csapattól várta elsősorban, hogy pihentesse legjobbjait, hanem épp ellenkezőleg. A Vasas azonban semmit sem bízott a véletlenre. Legjobb játékosait küldte a pályára. Intő példa lehetett ugyanis, hogy a Győr idén már egy vadat elejtett. Valószínűleg nem akartak a Debrecen sorsára jutni. Aztán végül majdnem sikerült…

Eredetileg két főszereplőről szólt volna ez a találkozó, akik játszottak már ETO-Vasas mérkőzésen, csak épp fordított szereposztásban. 2000-ben ugyanis Ferenczi a Győrt, Kabát pedig a Vasast erősítette. Most egyikük sem lépett pályára, új hősöket kellett hát keresnünk. Abból pedig nem volt hiány. Rácz Ferenc és Szabó Lukas játékát öröm volt nézni a második félidőben. Számtalanszor megbolondították a bajnokesélyes teljes védelmét.

De ne rohanjunk ennyire előre, ugyanis a mérkőzés, mint mindig, itt is az első félidővel kezdődött. Ahol egyértelműen a Vasas dominált. Azonnal átvették a kezdeményezést, stílusosan körbeadogatták a labdát, keresték az üres területeket. Szusszanásnyi időt csupán bedobásokkal és kirúgásokkal tudott biztosítani magának a hazai csapat. Valószínűleg az egész félidőt ez a monoton játék jellemezte volna, ha nem történik meg a tízedik perc végén egy buktatás, ami alapjaiban változtatta meg az egész mérkőzés képét és hangulatát. A szabadrúgásból első komolyabb helyzetét váltotta gólra a Vasas és már-már azt lehetett hinni, innen már könnyedén begyalogol a nyolcaddöntőbe. Az összecsapás ugyanis inkább hasonlított egy edzőmeccsre, mint egy Magyar Kupa párharcra.

A vendégek továbbra is mezőnyfölényben voltak, kísérletezgettek. Egy ízben remek szabadrúgás-kombinációval lepték meg Bekő Balázs csapatát, aki egyébként azért küldött fel fiatalabb játékosokat a pályára, mert elmondása szerint fontosabb cél most a másodosztályba jutás. Ami azt illeti, nagyobb esélyük van rá, mint megnyerni a Magyar Kupát.

Gyõr, 2016. november 29. Horváth Dániel, az ETO kapusa gólt kap a Magyar Kupa 8. fordulóján játszott ETO FC Gyõr - Vasas labdarúgó-mérkõzésen a gyõri ETO Park stadionban 2016. október 29-én. MTI Fotó: Krizsán Csaba

Szoros meccset játszottak a felek, Horváth Dánielt, az ETO kapusát háromszor is mattolni tudták a Vasas játékosai, így a végén az angyalföldiek örülhettek.  (Fotó: Krizsán Csaba/MTI)

Aztán félórányi játék után a megszeppent vendéglátók egyre többször bátorkodtak az ellenfél térfelére. Illés Dávid megmozdulásai jelentették a legnagyobb veszélyforrást. Hátára vette a csapatot, de mondhatnánk azt is, hogy Illés szekerén zörögtek tovább a Győr támadásai. A félidő hajrájában pedig kiharcolt egy büntetőt is, amit Rácz értékesített. Döntetlennel fordultak a csapatok, ami egészen a második félidő harmincadik másodpercéig maradt így. Egy súlyos védelmi hibát követően megszerezte a vezetést az ETO.

2-1! Mondhatnánk, mi ebben a különös, néhány évvel ezelőtt egy ilyen eredményen senki sem csodálkozott, de még egyszer hangsúlyozzuk, a harmadosztályú Győr a teljes tartalékcsapatával állt ki Magyarország jelenleg legerősebb együttese ellen. Mindezt úgy, hogy nem volt számára fontos a mérkőzés. Mi lett volna, ha még komolyan is veszi…?

De lehet, hogy épp ez a siker kulcsa? Jelentősebb teher nélkül játszottak, míg a Vasas győzelmi kényszere görcsös játékot eredményezett és olykor ordító hibákat vétettek.

A mérkőzés hajrájában a győri játékosok láthatóan elfáradtak, igyekeztek tördelni a játékot. Az angyalföldi fiúkon pedig látszott, hogy csupán egyvalamivel tudják legyőzni a Győrt. Az erőnlétükkel. Így is lett. Az összecsapás vége előtt tíz perccel egyenlítettek, majd a 91. percben – ahogy az ilyenkor lenni szokott – a győztes gólt is megszerezték. A drámai végjáték Bekő Balázs arcán cseppet sem látszott meg. Higgadtan, nyugodtan nyilatkozott. Érezhető, itt most tényleg más a cél. A harmadik vonalból csupán a győztes jut fel, így jócskán van tennivaló. Az épülőben lévő győri csapat azonban jó benyomást keltett. Bizton állíthatjuk, néhány éven belül ismét a legnagyobbak között fognak szerepelni.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s