Sportszakmai kudarc a nézők távolmaradása

Az utóbbi években egyre több pénz áramlik be a sportba, amit az eredményeket látva meg is érdemelnek versenyzőink. Leglátványosabban a labdarúgás fejlődött- már az infrastruktúrát tekintve. Akkor mégis hol maradnak a nézők? Mi a helyzet a többi sportág pénztárcájával, és megérné-e olimpiát rendeznünk? Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ, Szabados Gábor, sportközgazdásszal.

Kezdjük egy kis visszatekintéssel. A 2014-es sportév az eredményességet tekintve újra sikeres esztendőnek mondható. Mi a helyzet a gazdasági oldallal? Annyi pénz van a magyar sportban, amennyit az eredményei alapján megérdemel?

Jó kérdés, talán úgy még jobb lenne, hogy “mennyi pénz van a magyar sportban?” Az kétségkívül tény, hogy az utóbbi évek a magyar sport számára gazdasági szempontból a legjobb esztendők közé tartoznak, köszönhetően a példátlanul magas állami támogatásoknak. Az az infrastruktúra fejlesztés, ami megindult a 2010-es kormányváltás után, első csúcséve 2014 volt, hisz elkészült két kiemelt futballstadion, illetve döntően TAO támogatásból a felcsúti stadion, valamint a győri sportcsarnok. Nyugodtan mondhatjuk, hogy 2014 gazdasági és infrastrukturális szempontból is kiemelkedő volt a sport számára.

A TAO támogatásokban látszódik valamiféle növekedés is, tehát számíthatunk arra, hogy 2015-ben még nagyobb lesz a támogatás?

Nehéz erre válaszolni, hisz ez nem egy normatív alapon történő központi elosztású támogatás, tehát nem állami döntés alapján történik a szétosztás. A sportszervezeteknek, kluboknak saját maguknak kell megkeresni azokat a cégeket, akiktől ezen támogatásokat igényelni szeretnék. Tehát mondhatjuk, hogy a kluboknak is meg kell dolgozni ezekért a pénzekért, még ha nyilvánvalóan sokkal könnyebb egy TAO támogatást megszerezni, mint egy üzleti alapú szponzorációs támogatást. A számok tehát a sportszervezetek aktivitásától is nagyban függenek. De nagyságrendileg a mostani összeg nem fog csökkenni, sőt, akár még nőhet is.

Az látható, hogy a TAO pénzekből is a labdarúgás jár a legjobban. Mondhatjuk másik négy látványsport is jól él?

 Nyugodtan mondható, hogy színvonal változást hozott a sportágakban a TAO támogatás. Hogy ki él jól, és ki kevésbé, az sportáganként és klubonként is változik, hiszen ahogy mondtam nem központi normatív támogatásokról van szó, a kluboknak a kapcsolatrendszereiket kell mozgósítaniuk a pénzért. Ez látszódik is, hisz azon klubok részesülnek a legnagyobb összegekben, akiknek jó a kapcsolatrendszerük. A TAO- támogatás két kiemelt területe az infrastruktúra fejlesztés és utánpótlás nevelés. Ide a klubok nagyságrendekkel több pénzt fordítanak, mint korábban, és ez értelemszerűen felszabadít összegeket más területekre is. Amit eddig az utánpótlásra vagy infrastruktúrára költöttek, most fordíthatják például a sportolók bérezésére. Ilyen értelemben nem csak e két területen érezhető a növekedés. Az igazi eredményt nem is most, hanem majd a következő években láthatjuk meg.

Már rendelkezünk nyugati színvonalú stadionokkal, amik azonban közel sem követik a nyugati tendenciákat, azaz, a nézőszám-emelkedés 1-2 meccsig volt érezhető. Miért?

Külföldön az a trend, hogy az új stadion megnyitását egy nagyon komoly nézőszám-emelkedés követi, és rendszerint ez meg is marad. A létesítmény megépítése után már a sportszakmáé a feladat, hogy a nézőszám-növekedést – amit a stadion önmaga ki tud váltani – megtartsa, és tudja állandósítani. Magyarországon ez az állandósítás nem sikerült. Debrecenben, a Ferencvárosnál és Felcsúton is az első mérkőzéseken egyértelműen sokkal komolyabb nézőszámot regisztráltunk, mint előtte, de néhány meccs után komolyan csökkentek ezek az adatok. Most pedig már azt látjuk, hogy néha még a korábbi nézőszámokat is alulmúlják a jelenlegiek. Az okokról azért nem egyszerű beszélni, mert nagyon sok olyan egyéb tényező zavar be, ami kifejezetten ebben az időszakban jelenik meg. Ilyen például a szurkolói csoportok tiltakozása, amely nagyon komoly mozgalommá nőtte ki magát. Ez von el nézőket a pályákról, és a legnagyobb kluboknál érződik a legjobban. Másrészt például a Debrecennél a rossz szezonkezdet is közrejátszik a nézőszám csökkenésben. Bár hozzáteszem, hogy a nyári nemzetközi kupamérkőzéseken sem látszott, hogy igazán ki tudnák használni a stadiont. Még egyszer mondom, hogy nagyon sok olyan egyedi jellemző van, ami miatt nagyon nehéz megítélni, hogy a stadion miért nem tudta beváltani azt a szerepet, amit neki szántak, de hozzáteszem, hogy még mindig van arra esély, hogy ezen állapotok helyreálljanak.

Az, hogy az ultrák távol maradnak a mérkőzésektől egy jó lehetőség arra, hogy leteszteljük az MLSZ azon hipotézisét, hogy miattuk nem járnak a családok meccsre. Az látszik, hogy így sem jelentek meg sem a családok, sem a fizetőképes réteg az NB1-es meccseken. Valaha be fog ez következni?

Az lenne a stadionépítésnek, és ha nem is az ultrák kiszorításának – mert az nyilvánvalóan egy rossz felfogás –, hanem a szurkolói regisztráció általános bevezetésének, és a nagyobb biztonság megteremtésének, hogy megjelenjenek a családok. Ez fontos, mert egyrészt így az egyének többedmagukkal érkeznek a mérkőzésre, így többet is fognak költeni, másrészt a hölgyek bevonásával egy jóval nagyobb társadalmi réteget tudunk megnyerni, és a gyerekek futballhoz való hozzáállásában is, szülői ráhatással, javítani tudunk. Ezek a dolgok nem mennek egyik napról a másikra. Azt, hogy szeptemberben bevezették a szurkolói kártyát, nem kell úgy értelmezni, hogy október elsején azonnal megjelennek ezek a rétegek, mert eddig csak ott álltak a stadion mellett, és arra vártak, hogy végre legyen szurkolói regisztráció. Ez nyilván nem így működik. Ahhoz még kevés idő telt el, hogy kijelentsük, hogy ez sem segített, tehát ezek a rétegek nem tudnak megjelenni. Azok a lépések, amik eddig történtek – elsősorban a stadionfejlesztésre gondolok –, elengedhetetlenek ahhoz, hogy mindez megtörténjen. Enélkül a magyar labdarúgás nem tud komolyabb bevételt realizálni a saját szurkolóiból.

Komolyabb bevételt talán akkor tudnának még realizálni, ha jobb lenne a labdarúgásunk. Adna valami pluszt mondjuk Del Piero érkezése a magyar focinak?

Nyilván nagyon sokat jelenthet az olasz érkezése. Persze ő nem sportszakmailag fogja tenni a csapatát, vagy az NB1-t kimagasló színvonalúvá, inkább a marketing értéke a nagy. Az sem valószínű, hogy miatta az összes stadion megtelik majd. Egyfajta hitelesség erősítő hatásról beszélnék. A magyar labdarúgásra fel lehet hívni a figyelmet olyanok számára is, akik eddig kevésbé követték. Ha egy ilyen játékos megjelenik az NB 1-ben az a magyar labdarúgás általános hitelét is növeli a nemzetközi porondon. Esetleg olyan játékosok is, akik eddig nem szívesen jöttek hozzánk – és valóban színvonal-emelkedést hoztak volna –, szívesebben jönnek, ha látják, hogy egy ilyen világsztár is Magyarországot választotta.

De jönnek-e olimpikonok Magyarországra, azaz rendezünk-e olimpiát? A szívünk azt diktálja, hogy rendezzünk, mert az eredményeink alapján igazán megérdemeljük. De mit mond az eszünk? Van rá pénzünk? Megéri?

Azok a változások, amelyeket a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a tavalyi év végén elfogadott az olimpiai rendezéssel kapcsolatban, nagyságrendekkel növelték Budapest és Magyarország esélyét, egy olimpia rendezésére. Ezt megelőzően gyakorlatilag lehetetlen lett volna megfelelően megrendezni egy ilyen eseményt. A megfelelően alatt azt értem, hogy az Magyarország számára is haszonnal járjon, azaz, hogy ki tudjuk használni azokat a létesítményeket, azt az infrastruktúrát, ami egy olimpia rendezéséhez szükséges. A NOB most egy csomó engedményt tett, mondjuk olyan létesítményeket is igénybe lehet venni, amelyek nem Budapesten, agy vonzáskörzetében vannak. Például a szegedi kajak-kenu pálya egy világszínvonalú létesítmény, de eddig egy budapesti olimpia esetében nem lehetett volna használni, mert túl messze van, ezért a fővárosban fel kellett volna építeni egy teljesen új kajak kenu pályát. Az új szabályozások értelmében már Szegeden is megrendezhetnénk egy budapesti olimpia kajakos számait, ez nyilván óriási költségmegtakarítással járna. Ezt az összes többi sportágnál végig lehet gondolni – például az új győri sportcsarnokot, vagy a debreceni Főnix csarnokot is lehetne hasznosítani. Ezek olyan lehetőségek, melyek alapján Budapest ki tud dolgozni egy olyan koncepciót, mellyel reálissá válhat egy nyári olimpia megrendezése. Az olimpia hasznossága nem egy pénzügyi megtérülés. Azt ne gondoljuk, hogy az elköltött forintjainkat az idelátogató turisták majd visszahozzák. Ez egyetlen világeseménynél sincs így. A hasznosság az, hogy az a pénz, amit ráfordítottunk a rendezésre, az olimpia után a létesítmények valamint az infrastruktúra kihasználásával, a saját életkörülményeink javításával, pozitív befektetéssé tudjuk tenni. Ha ezt így meg tudjuk oldani, akkor igenis van értelme olimpiát rendezni. De csak és kizárólag ekkor.

Varga Dávid

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s